Kérdések - válaszok

Feldolgozás alatt...

Archív:

  1. Mi tartozik pontosan a csomagolási termékdíjas kötelezettség alá?
  2. Mit értünk a termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségek alatt és kiknek kell teljesíteni?
  3. Mit értünk csomagolás alatt?
  4. Mikor keletkezik a termékdíj fizetési kötelezettség?
  5. Mivel jár a koordináló szervezethez való csatlakozás?
  6. Ki felé kell adatot szolgáltatni és mikor?
  7. Import esetén hogyan kell fizetni?
  8. Mi történik akkor, ha csomagoló anyagot hoznak be az országba?
  9. Hogyan és mikor lehet a termékdíj-fizetési kötelezettséget átvállalni?
  10. Ki a kötelezett bérgyártás esetében?
  11. Mit nevezünk újrahasználható csomagolásnak, és hogyan kell kezelni?
  12. Van -e fizetési kötelezettség a technológiai hulladék, a selejt vagy lejárt szavatosságú termékek után?
  13. Mi tartozik a saját célú felhasználás kategóriába?
  14. Mi a kereskedelmi csomagolás?
  15. Mit kell jelenteni a kereskedelmi csomagolás esetén a koordináló szervezet felé?
  16. Hogyan kell a hasznosítási díjat megfizetni?
  17. Mi történik akkor, ha valaki nem küldi meg, vagy késve küldi az ÖKO-Packnak az adatszolgáltatást és/vagy késve fizeti meg a hasznosítási díjat?
  18. Ki és mikor ellenőrizheti, hogy a kötelezett által szolgáltatott adatok valósak és a teljesítés megtörtént?
  19. Mit jelent az ÖKO-Pack védjegy használata?
 
1. Mi tartozik pontosan a csomagolási termékdíjas kötelezettség alá?

A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény (1995. évi LVI. törv.) 2003. január 1-jén hatályba lépett módosítása megváltoztatta a termékdíj fizetési kötelezettség alapját, és a fizetésre kötelezettek körét. Korábban a csomagolóeszköz gyártója volt köteles a csomagolóeszközre, valamint annak csomagolására termékdíjat fizetni. Az új szabályozás értelmében a csomagolás (a csomagolóanyag a termékkel megtöltve) lett a fizetési kötelezettség alapja.

 
2. Mit értünk a termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségek alatt és kiknek kell teljesíteni?

A jogi változások a termékdíj fizetése mellett hasznosítási kötelezettséget is előírnak az érintetteknek. A 2000. évi XLIII. Törv. a hulladék-gazdálkodásról megfogalmazza a gyártó, forgalmazó hasznosítási kötelezettségét.

2003 január 1-től belföldi előállítású termékeknél, Eu tagállamból való behozatalnál és import tételeknél egyaránt a csomagolt termék első belföldi forgalomba hozójának, vagy saját célú felhasználójának (továbbiakban: kötelezettek) kell a termékdíjat megfizetni és a hasznosítási kötelezettséget teljesíteni.

 
3. Mit értünk csomagolás alatt?

A csomagolás a csomagolóeszköz termékkel való megtöltését jelenti.

Megkülönböztetünk elsődleges, fogyasztói (a terméket közvetlenül takaró csomagolás), másodlagos, gyűjtő (a termékek összefogását, gyűjtését biztosító csomagolás, pl. karton dobozok, fóliák) és harmadlagos szállító (a termék mozgatását segítő csomagolás, pl. raklapok) csomagolást.

 
4. Mikor keletkezik a termékdíj fizetési kötelezettség?

A fizetési kötelezettség az Eu tagállamon kívülről történő behozatal kivételével mindig a csomagolt termék belföldi értékesítésekor,( az első belföldi forgalomba hozatalkor kiállított számlán feltüntetett teljesítés időpontja) vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásakor keletkezik.

Import esetén a termék szabad forgalomba bocsátása alkalmával, a vámalakiságok elvégzésének időpontjával egyidejűleg kell a termékdíjat elszámolni.

 
5. Mivel jár a koordináló szervezethez való csatlakozás?

A koordináló szervezet csatlakozott partnereitől a jogszabályban megadott feltételek szerint átvállalja a termékdíj fizetési és hasznosítási kötelezettséget. Az ÖKO-Pack a hasznosítási kötelezettséget begyűjtő és hasznosító partnerei által teljesíti.

A hasznosítási százalékok teljesítésével, és a kereskedelmi csomagolás (lásd később) kivételével 100%-os termékdíj mentességet biztosít az ÖKO-Pack a partnereinek. Helyette a koordináló szervezetnek hasznosítási díjat kell fizetni. A hasznosítási díjak ( lásd Hasznosítási megállapodás 8-as melléklete, vagy web oldal) lényegesen alacsonyabbak a termékdíjaknál.

 
6. Ki felé kell adatot szolgáltatni és mikor?

 

 
7. Import esetén hogyan kell fizetni?

2006. január 1-től a koordináló szervezethez nem csatlakozott cégeknek import tevékenység esetén ismét a VPOP veti ki a termékdíjat. Az ÖKO-Packhoz csatlakozott partnerek az import tevékenységnél is termékdíj mentességet kapnak.

Kivételt képez a kereskedelmi csomagolás "Ú" és "K"díjtétele, és a műanyag bevásárló reklámtáskák mentességgel nem érintett része(20%). Ezekre ha nem rendelkeznek mentességgel, meg kell fizetni a termékdíjat.

A vámeljárás során az érvényes termékdíj átvállalási szerződés bemutatásával kell igazolni a mentességet. Így az import mennyiségek után is a hasznosítási díjat kell megfizetni.

 
8. Mi történik akkor, ha csomagoló anyagot hoznak be az országba?

Csomagoló anyag EU tagországból, vagy importból való behozatalakor nem kell termékdíjat fizetni, hiszen a fizetési és hasznosítási kötelezettség akkor keletkezik, amikor ezeket a csomagoló anyagokat termékkel töltik meg, és belföldön forgalomba helyezik, vagy saját célra felhasználják.

 
9. Hogyan és mikor lehet a termékdíj-fizetési kötelezettséget átvállalni?

A termékdíj-fizetési kötelezettséget a csomagolóanyag gyártója vagy forgalmazója számlán keresztül átvállalhatja a kötelezettől, amennyiben a csomagolóanyag gyártója vagy forgalmazója koordináló szervezeten keresztül mentességet kapott.

Az átvállalás másik esete a szerződés alapján történő átvállalás. Ez a koordináló szervezeti átvállaláson kívül a következő két esetben lehetséges:

Amennyiben a csomagolt termék első belföldi vevője a terméket exportálja, vagy közösségen belül értékesíti, az első belföldi forgalomba hozótól átvállalhatja a kötelezettségeket. Bérgyártás esetén a bérgyártótól (kötelezett) a bérgyártató koordináló szervezeten keresztül vállalhatja át.

Az átvállalásra vonatkozó szerződés érvényességéhez a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jóváhagyása szükséges.

 
10. Ki a kötelezett bérgyártás esetében?

A bérgyártó a kötelezett, ha a bérgyártató részére az alapanyagot és a csomagoló anyagot a szolgáltatással együtt kiszámlázza. Ilyenkor a csomagolt termék első belföldi forgalomba hozójának a bérgyártó minősül.

Amikor a bérgyártató a csomagoló anyagot és a terméket egyaránt biztosítja a bérgyártónak, a bérgyártó csak a csomagolást mint szolgáltatást számlázza ki a bérgyártató felé. Ebben az esetben a csomagolt termék első forgalomba hozója és a termékdíj fizetésére kötelezett a bérgyártató lesz.

 
11. Mit nevezünk újrahasználható csomagolásnak, és hogyan kell kezelni?

A csomagoló anyagokon belül megkülönböztetünk nem újrahasználható egyutas, és újrahasználható többutas csomagolásokat. Az újrahasználható csomagolás lényege, hogy a csomagoló anyagot forgalomba hozatal után a forgalomba hozó visszaveszi. Egy csomagolóanyag akkor tekinthető újrahasználhatónak, ha a 10/1995 KTM rendelet 11. sz. mellékletében megadott arányszámokat teljesíti a vállalkozás.

Az újrahasználható csomagolásokat, mint az egyéb termékdíj köteles termékeket 10/1995 KTM rendelet 2-es melléklete szerint be kell jelenteni a KvVM Közgazdasági Főosztályához. Az újrahasználható csomagolásokat az ÖKO-Packnak a hasznosítási megállapodás 3-as melléklet b, táblázata szerint kell negyedévente jelenteni. A hasznosítási díjat a kötelezően teljesítendő arányszámokon felül vissza nem vett és a hulladékká vált csomagolások után kell fizetni. Példaként, ha egy vállalkozás forgalomba hoz 10 000 kg raklapot, ebből visszavesz 80%-ot és selejtez 1000 kg-ot, akkor az 1000 kg és a vissza nem vett 20%, tehát összesen 3000 kg után kell fizetni.

Az újrahasználható csomagolásokat is kell negyedévente jelenteni, de a visszavételre vonatkozó visszavételi arányt éves szinten kell teljesíteni. Amennyiben a visszavételi arányt nem tudja a vállalkozás teljesíteni, minden egyes forgalomba hozott csomagolás után meg kell fizetni a hasznosítási díjat. Ahhoz, hogy a kötelezett az újrahasználható csomagolásokat a fenti elvárásoknak megfelelően tudja kezelni, külön kell választani az idegen és a saját tulajdonú raklapokat, valamint pontos nyilvántartást kell vezetni a forgalomba bocsátott, a visszavett és a selejtezésre kerülő, hulladékká vált csomagoló anyagokról.

 
12. Van -e fizetési kötelezettség a technológiai hulladék, a selejt vagy lejárt szavatosságú termékek után?

A gyártási technológia során hulladékká váló, csomagolt termék részeként forgalomba nem kerülő csomagoló anyagok után sem jelentési sem fizetési kötelezettség nem keletkezik. Ugyanez vonatkozik a selejt vagy csomagolt, de forgalomba nem hozott lejárt szavatosságú termékekre.

 
13. Mi tartozik a saját célú felhasználás kategóriába?

Saját célú felhasználásnak számít, minden olyan csomagolt termék csomagolása, ami nem kerül belföldi forgalomba. Ilyen a gyártó cég telephelyén belül raktározásra, belső anyagmozgatásra használt csomagolás ( raklapok, rekeszek, ládák). Saját célú felhasználásként kell elszámolni az országon kívülről behozott, de a vállalkozás által a telephelyén kicsomagolásra kerülő csomagolt termék csomagoló anyagát. Ilyen eset lehet, amikor alapanyagot, alkatrészeket hoz be egy cég tovább feldolgozásra.

 
14. Mi a kereskedelmi csomagolás?

2005 január 1-től létezik a fogalom a csomagolási termékdíjon belül. Az italtermékek elsődleges, fogyasztói csomagolása (boros-, alkoholos üvegek, italos kartonok, fémdobozok) kivéve a tej és a pezsgő, és a műanyag bevásárló táskák.

 
15. Mit kell jelenteni a kereskedelmi csomagolás esetén a koordináló szervezet felé?

Kereskedelmi csomagolásnál koordináló szervezeten keresztül a "H" díjtételre lehet mentességet szerezni.

A kereskedelmi csomagolás mennyiségét a kötelezettnek kg-ban kell a koordináló szervezet felé jelenteni.

A kg-ban megadott mennyiség után a csomagolóanyag fajtájának megfelelő hasznosítási díjat kell megfizetni.

A hasznosítási díjat a teljes forgalomba hozott mennyiségre kell megfizetni.

Az "Ú" díjtételre koordináló szervezeten keresztül nem lehet mentességet szerezni. Ezt a vállalkozás saját maga teljesítheti a jogszabályokban külön meghatározott feltételek szerint. A vállalkozásnak, ha nem tesz eleget a mentesség feltételeinek, a keletkező adatszolgáltatási és fizetési kötelezettségeit 2008 január 1-től a VPOP felé kell teljesítenie.

Az első továbbforgalmazó vevőnek a "K" díjtételt szintén az VPOP felé kell teljesítenie.

A műanyag bevásárló táskákra, a 100%-os termékdíj mentesség úgy érhető el, ha a vállalkozás az általa forgalomba hozott összes műanyag táska legalább 16%-át(2008-ban) környezetbarát védjeggyel ellátva hozza forgalomba. Ilyenkor a teljes mennyiséget jelentve az ÖKO-Pack felé kg mennyiség után kell a hasznosítási díjat fizetni.

Amennyiben a teljes mentesség feltételeit nem teljesíti a kötelezett, a mentességgel nem érintett 20%-ra a VPOP felé is kell fizetni. Ezt darab után a jogszabályban megadott "H" díjtétellel kell teljesíteni.

 
16. Hogyan kell a hasznosítási díjat megfizetni?

A Termékdíj átvállalási szerződés és a Hasznosítási megállapodás megkötésekor, a kötelezett megadja az általa forgalomba hozott csomagolt termékek csomagolóanyag mennyiségének éves előrejelzését.

Ezeknek a mennyiségeknek a negyed része képezi a fizetés alapját minden negyedév elején. Amikor egy teljes éve szerződésben áll a partner, az eltelt év mennyisége lesz az alap. Ezt egy díjbekérő formájában kapja meg a kötelezett partner.

A díjbekérő összegének átutalása után előlegszámlát küldünk. A negyedév végén, a negyedéves adatszolgáltatást követően (már a konkrét mennyiségek birtokában) kerül sor a tényleges elszámolásra, és a végszámla elküldésére.

Negatívos végszámla estén (amikor a díjbekérő összege magasabb volt mint a végszámláé) a többlet fizetést a partnernek a következő negyedév díjbekérőjében kell érvényesítenie. A különbözet visszautalása is lehetséges, de ezt az ÖKO-Pack nem teszi meg automatikusan. Ezt az igényt a számlázásért felelős kollega felé kell jelezni.

A végszámla és a következő negyedév díjbekérőjének megküldése azonos időben történik, így a kompenzálást tartjuk célszerűnek.

A visszautalásnak akkor van értelme, ha az előző negyedév többlet fizetése akkora összeg, hogy a következő negyedév díjbekérőjében való érvényesítése után is marad követelése a partnernek. Ez a helyzet, viszont a csomagoló anyag mennyiségek előrejelzésének az elvárt plusz- mínusz 10%-os és nem irreálisan nagy eltéréssel megadott előrejelzésével elkerülhető.

 
17. Mi történik akkor, ha valaki nem küldi meg, vagy késve küldi az ÖKO-Packnak az adatszolgáltatást és/vagy késve fizeti meg a hasznosítási díjat?

Az ÖKO-Pack Kht a kötelezetti partnerei, adatszolgáltatási és hasznosítási kötelezettségét összesítve teljesíti. Amennyiben egy kötelezett bármely kötelezettségét késedelmesen teljesíti, az ÖKO-Pack összes többi partnere (akik egyébként időre és a szerződés feltételeinek megfelelően teljesítenek) teljesítését érintené. Beleértve ebbe a KvVM felé történő adatszolgáltatást és a hasznosítási százalékok teljesítését.

A hasznosítási díj megfizetésének a késedelme azért nem megengedhető, mert az ÖKO-Pack ezekkel a díjakkal szintén negyedéves határidős teljesítéseket vállal, a hasznosítási százalékokat a gyakorlatban teljesítő begyűjtő- és hasznosító partnerei felé.

Az ÖKO-Pack késedelmes teljesítés és nem teljesítés esetén egyaránt az érintett negyedév első napjától elállhat a szerződéstől.

A kötelezettnek a nem teljesített időszakra termékdíjat kell fizetnie.

 
18. Ki és mikor ellenőrizheti, hogy a kötelezett által szolgáltatott adatok valósak és a teljesítés megtörtént?

A termékdíjas kötelezettségek teljesítését az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a környezetvédelmi felügyelőségek jogosultak ellenőrizni.

A koordináló szervezethez csatlakozott vállalkozásokat a szerződésben rögzített feltételek mellett a koordináló szervezet is ellenőrizheti.

Az ÖKO-Pack folyamatosan végez ellenőrzést a partnereinél. Az ellenőrzések során lehetőség van a termékdíjas kötelezettségek kapcsán felmerült kérdések, problémák megbeszélésére is.

 
19. Mit jelent az ÖKO-Pack védjegy használata?

A védjegy az ÖKO-Packhoz mint koordináló szervezethez való tartozásra utaló jelzés. Használata nem kötelező, de minden partnerünk számára ajánlott, mivel a jelzés a csomagolási termékdíjas kötelezettségek teljesítését igazolja.